Sírhant művek (Six Feet Under, 2001-2005)

 Six Feet Under

A halál. Félünk tőle, félünk az ismeretlentől, az elmúlástól, hogy itt kell hagynunk ezt a világot. Életünknek szerves része, hogy felkészüljünk a megmásíthatatlanra, arra, hogy az időnk véges. És mégis, ha nem létezne a halál, mi lenne a célunk az örökkévalóságban? A halál. Erről szól a Six Feet Under, vagyis a Sírhant Művek. (more…)

A bombák földjén (The Hurt Locker, 2009)

url

A meztelen sárga ember körüli hercehurca mindig ad egy alaphangulatot, ha az ember olyan filmre ül be a moziba, amit éppen jelöltek az eseményen. Nem volt ez másképp A bombák földjénnel sem, Kathryn Bigelow háborús drámájára letörölhetetlenül magával hordozta „az Avatar legnagyobb ellenfele titulust”, amikor jelen sorok írója úgy határozott, hogy értő tekintetének kereszttüzébe veszi. (more…)

The Untold Story (Bat sin fan dim: Yan yuk cha siu bau, 1993)

The Untold Story 7

Az exploitation/grindhouse stílus Kínába csak két évtizeddel a nyugati megjelenése után gyűrűzött be. Rájöttek, hogy a nép ott is vevő a kevés pénzből készített, erős szexuális tartalommal bíró, erőszakos művekre. A nyolcvanas évek végéig azonban a szélsőségesebb produktumok készítőinek félniük kellett a Damoklesz kardjaként fejük felett lebegő betiltástól. Végül 1988-ban, mivel látták, hogy egyre csak szaporodnak a hasonlóan nyugati példát követő low-budget filmek, az eddig használt Category I (mindenkinek ajánlott) és Category II (gyerekeknek nem ajánlott) besorolások végérvényesen elavultnak bizonyultak. Életbe léptették a Category III-at, ami a csak 18 éven felülieknek szánt alkotások sajátja lett. Ezen kategória birtokában a filmesek végre elengedhették a fantáziájukat, mert nem ítéltettek azonnal halálra a CatII-be bele nem férő produkciók. Így juthatott el a kínai exploitation filmgyártás olyan messzeségekbe, amelyről a nyugatiak álmodni sem mertek. Talán a leghíresebb korai CatIII kínai film lett végül a The Untold Story, amit Herman Yau rendezőnek és az isteni Anthony Wongnak köszönhetünk. Wong meg is kapta érte abban az évben a legjobb férfi főszereplőnek járó Arany Ló díjat (kínai Oscar). Testvérfilmnek tekinthető az ugyanúgy kettejük nevével fémjelzett 1996-os Ebola Syndrome, mely témában, stílusban és brutalitásban is igencsak hasonlít a nagy elődhöz. (more…)

Harry Potter és a Halál ereklyéi 2. rész (Harry Potter and the Deathly Hallows: Part 2, 2011)

Daniel-Radcliffe-and-Emma-Watson-in-Harry-Potter-and-the-Deathly-Hallows-Part-2-2011-Movie-Image

(spoileres)

Bevégeztetik. Egy évtized leforgása alatt nyolc Harry Potter film került bemutatásra a világ filmszínházaiban. Minden velem egykorú ember nosztalgiával tekinthet vissza 2001-re, mikor Chris Columbus először vezetett be minket Roxfort zegzugos kastélyába, először nézhettünk bele Minerva McGalagony szúrós tekintetébe, s nem utolsó sorban első alkalommal láthattuk Harry-t, Ront és Hermionét, kik korábban csak a képzeletünkben éltek. (more…)

Maskhead (2009)

????????????????????

Szigorúan 18 éven felülieknek!

A kultikus August Underground trilógiának köszönhetően Fred Vogel igazi celebbé vált az underground gore- és horrorfilmek elkötelezettjei között. Engem is levett a lábamról filmjeinek húsbavágó realizmusa, és az a spontaneitás (vagy annak látszata), amivel a kézikamerás gorefest szereplői a történéseket alakították. Kíváncsi vagyok, hogy hány tudatlan egyed jelentette fel Fredet gyilkosság alapos gyanújával, mert naivabb embertársaink könnyen igazinak hihették a jeleneteket. (Mint talán tudjátok, a Guinea Pig sorozat Flower of Flesh and Blood című részével megtörtént ez a kis rendőrségi intézkedésekig fajuló incidens.) Fred azóta leforgatta a Redsin Tower-t, ami egy nem túl érdekfeszítő, de azért egy hangyányival az átlag fölötti horror, majd az igen hangulatos trailerrel megáldott, általam messiásként várt Murder Collection Vol. 1.-et, amit végül kénytelen voltam csalódásként megélni. Vogel úr abba a csapdába esett, hogy túl reális snuff filmet akart készíteni, ami persze nem csak az akcióról szól, az élethűség kedvéért sok, a néző számára érdektelen rész is belekerült, amelyek közel sem voltak olyan szórakoztatóak, mint az első August Underground film esetében. Ezen ballépések ellenére Vogel urat én mindig is tisztelni fogom, mert volt töke hozzá, hogy még az első AU film idején kamerát ragadjon, és minimális költségvetésből véghezvigye azt, amit gore fanatikusként megálmodott. E hosszúra nyúlt bevezető után legújabb filmjéről, a Maskhead-ről osztok meg veletek pár gondolatot. (more…)

Majdnem híres (Almost Famous, 2000)

player_crop_1000x563_4157

Cameron Crowe abban a korban nőtt fel, amelyet sok mai fiatal már akkor is szívesen megélne, (Real kolléga szavaival élve) ha csak negyed annyira is olyan cool volt akkoriban az élet, mint ahogy azt a The Boat That Rocked kaliberű filmek kirajzolják. Crowe a 70-es években, már 16 évesen legendás rock együttesek körében mozgott a Rolling Stone legfiatalabb újságírójaként. A történetet saját útjain szerzett élményei inspirálják és alkotják is egyben. Emberünk olyan bandákkal találkozott, mint a Led Zeppelin, a Lynyrd Skynyrd, a The Eagles vagy a The Allman Brothers Band. (more…)

A fehér szalag (Das weisse Band, 2009)

white-ribbon-das-weisse-band-eine-deutsche-kindergeschichte-1

Az észak-német Eichwaldban járunk az első világháborút megelőző ’13-as évben. Egyenletes tempóban változnak az évszakok. A falu életében apró, fokozatos törések keletkeznek. Először az orvos lova bukik fel egy útjába feszített drótban. Ezt lassan, de biztosan hátborzongató események követik. Nem végletesen brutálisak, ám elég kegyetlenek ahhoz, hogy észrevétlenül megmérgezzék a falu életét. A helyi szellem egyik jellemző tulajdonsága a jótékony, gyáva feledés, a halmozódó rémtettek is erre a sorsra jutnak, egy-egy újabb szörnyűségnél elevenítik csak fel őket, viszont a kollektívan és egyénileg elfojtott indulatok részeként feszültséget teremtenek. A lakosság és a néző körül. Az erőszaknak ezen kitöréseire fűzi fel ravaszul Michael Haneke a feszültséget, ami filmbéli szinten Ferenc Ferdinánd szarajevói meggyilkolásakor és a záró korálénekléskor enyhülhet, vagy inkább sorvadhat egy másik szomorú, ijesztő dologba, de a néző sem részesülhet katarzisban, a feszültség az utolsó kocka lepergésével is megmarad.

(more…)